A CAJON EREDETE

A cajón (kiejtése „káhón”, spanyol, ’nagy doboz’) afroperui eredetű, fából készült idiofon ütőhangszer, amely leginkább egy nagy dobozra hasonlít. Elterjesztésében fontos szerepet játszott a dzsessz, a délspanyol flamenco, valamint az afrolatin zene. Létezése a 19. század közepe óta dokumentált. Peruban 2001-ben Nemzeti Kulturális Örökséggé nyilvánították. Különlegessége, hogy az egyetlen olyan hangszer, amelyet a zenész a tetején ülve szólaltat meg. Eredetileg a hangszerek csak fadobozok voltak, de az 1970-es években a spanyol flamenco-exponens, Paco de Lucía közreműködésének köszönhetően ma már több kifeszített gitárhúr is található a hangszerben, mely pergő hangot hallat.